Válas György tudományos és mûszaki hírei
Történelem, régészet, antropológia

Beethoven súlyos ólommérgezésben szenvedett

 

„Amint meghalok, kérjétek meg a nevemben dr. Schmidtet, ha még él, hogy derítse fel a betegségemet”  —  írta Ludwig van Beethoven a fivéreinek 1802-ben. Kérése csak nagyon nagy késéssel teljesült egy kalandos sorsú hajfürtje segítségével.

Negyed századdal e levele megírása után, 1827 márciusában az 56 éves muzsikus már haldoklott, amikor meglátogatta õt Bécsben egy ifjú német karmester, Ferdinand Hiller. 1827. március 27-én, egy nappal a mester halála után Hiller levágott emlékül egy tincset Beethoven hajából. Ezt 1883-ban Kölnben a fiának ajándékozta. 1943-ban a leszármazottai Kay Alexander Fremming dán orvosnak adták a hajtincset, fizetségül azért, hogy õ a nácik elõl bujkáló dán zsidókat kezelte. 1994-ben a dán orvos leszármazottai árverésre vitték a hajtincset, ott az Amerikai Beethoven-társaság négy tagja vette meg. (Az egyikük, Dr. Alfredo „Che” Guevara talán Che, azaz Ernesto „Che” Guevara fia. Egy másikuk, Mr. Ira Brilliant, a Beethoven-emlékek egyik legnevesebb gyûjtõje.  —  A szerk.) Õk az általuk Guevara-tincsnek elnevezett hajfürtöt a San Josei Állami Egyetemen mûködõ Beethoven-tanulmányok Ira Brilliant Központjának (Ira Brilliant Center for Beethoven Studies at San Jose State University) adományozták, amely a Németországon kívül található legnagyobb Beethoven-gyûjteménnyel rendelkezik.

Hat évvel a gyûjteménybe kerülése után, 2000 õszén a hajtincset az Argonne National Laboratory elektronszikrotronján röntgenfluoreszcens analízisnek vetették alá. Az elemzés nagyon határozott, éles csúcsot adott az ólom 10,5 kiloelektronvoltos spektrumvonalán, mutatva, hogy Beethoven nagyon súlyos ólommérgezésben szenvedett. Hajának ólomtartalma elérte a 60 ppm-et, a szokásos érték százszorosát. A mérgezés olyan súlyos lehetett, hogy teljes mértékben megmagyarázhatja a zeneköltõ évtizedeken át húzódó egészségi problémáit, személyiségzavarait, még a halálát is. Ugyanakkor a vizsgálat kizárta, hogy, mint egyesek állították, Beethoven szifiliszben szenvedett volna, mert a vérbaj kezelésére akkoriban általánosan használt higanyvegyületeknek nyoma sincs a hajában.

Nyitva maradt a kérdés, hogy mi okozta az ólommérgezést. Ezt további vizsgálatokkal kell kideríteni. Gyanúba keveredhet az az ásványvíz, amelyet Beethoven épp kezdõdõ bajai kúrálására fogyasztott nagy mennyiségben, gyanúba keveredhetnek ólom tányérjai, ólomkristály poharai, vagy ólommal bélelt palackokban tárolt bora.

2001. január 18.

U.S. DoE Office of Science, December 13, 2000
http://www.science.doe.gov/featurs_articles_2000/beethoven/Beethoven.htm


Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.

E hír Válas György szellemi tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos célra szabadon használható, de bárminemû (akár közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.

 

Vissza a Történelem, régészet, antropológia híreinek tartalomjegyzékére Vissza az élettudományok híreinek tartalomjegyzékére Vissza az anyagtudomány és vidéke híreinek tartalomjegyzékére
Vissza a hírek tartalomjegyzékére Vissza Válas György honlapjára Válas György tematikus internet-katalógusa