Válas György tudományos és mûszaki hírei
Élettudományok

Megvan a hiányzó láncszem: a madarak a dinoszauruszoktól származnak

 

1861 óta, az elsõ Archaeopterix-kövület feltárása óta gyanítják a paleontológusok, hogy a madarak a dinoszauruszok leszármazottai. Mindeddig hiányzott azonban ennek az egyértelmû bizonyítéka. Most megvan: Észak-Kínában, vulkáni hamuba ágyazva két tollas dinoszaurusz 120 millió éves, tehát az elsõ Archaeopterix-kövületeknél jóval korábbról származó kövületét tárták fel. A Protoarchaeopterix robusta, illetve Caudipterix zoui névre keresztelt, csõrös, csõrében késpenge-szerû fogakat viselõ két húsevõ faj a dinoszauruszok theropodák nevû ágához tartozik, ugyanahhoz, amelyhez a Jurassic Park címû filmbõl ismert Velociraptor. Nem madarakról van tehát szó, hanem valódi húsevõ dinoszauruszokról, amelyeknek semmi közük nem volt a repüléshez, de a tetemüket finoman beborító vulkáni hamu pontosan megõrizte a testüket borító tollakat és farktollaikat. Bebizonyosodott tehát, hogy a testet borító és farkat alkotó tollak jóval régebben alakultak ki a dinoszauruszokon, mint ahogy a madarak megjelentek.

A felfedezés nyomán most sok paleontológus úgy gondolja, hogy a tollborítás elég gyakori lehetett a dinoszauruszok egyes csoportjainál, ami gyökeresen eltér attól, ahogy a dinoszauruszokat mostanáig elképzeltük, csak ezek a tollak általában a megkövülés elõtt elbomlottak. Úgy gondolják, hogy a tollborítás fõleg a theropodáknál volt gyakori, amelyeknél más madárszerû vonásokat is találtak már. Találtak a Góbi-sivatagban olyan Velociraptort, amelynek a madarak törõcsontjára emlékeztetõ sarkantyú-alakú mellcsontja volt, Argentínában pedig olyat, amelynek úgy kapcsolódott a vállcsontja, mint a mai madaraké, tehát fel-le tudta mozgatni a mellsõ végtagját. Madagaszkáron viszont olyan õsmadarat találtak, amelynek egyetlen hatalmas, sarló alakú karma volt, mint a Velociraptoroknak. Ezek azonban azért nem számítottak a madarak dinoszauruszoktól való származása egyértelmû bizonyítékainak, mert a legkorábbi madárleleteknél késõbbi korból származtak

Akadt olyan merész fantáziájú paleontológus is, aki feltételezi, hogy az egyik legnagyobb testû húsevõ dinoszaurusz, a Tyrannosaurus rex hattonnás testét is tollak borították. Más szakemberek szerint azonban ez valószínûtlen, mert egy ilyen hatalmas test hamar túlmelegedett volna a tollakból álló szigetelõréteg alatt.

(Ez a mostani felfedezés ismét felizzíthat egy régi vitát is, hogy vajon a dinoszauruszok, vagy egyes dinoszauruszok, például a theropodák nem voltak-e már melegvérûek, mint a mai madarak, hogy a fajfejlõdés során mikor, milyen fejlõdési fokon történt az átmenet a hidegvérû hüllõktõl a melegvérû madarakhoz. - A szerk.)

1998. június 25.

Los Angeles Times,
http://www.latimes.com/HOME/NEWS/SCIENCE/SCIENCE/t000058755.html


Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.

E hír Válas György szellemi tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos célra szabadon használható, de bárminemû (akár közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.

 

Vissza az élettudományok híreinek tartalomjegyzékére
Vissza a hírek tartalomjegyzékére Vissza Válas György honlapjára Válas György tematikus internet-katalógusa