Válas György tudományos és mûszaki hírei
Környezetünk

Földön kívüli gázok a Földön kívüli fullerénekben

 

Az Ausztráliában leesett Murchison-meteorit vizsgálata során sok fullerént találtak a meteorit anyagában. A NASA és a Hawaii Egyetem kutatói kiderítették, hogy ezek a távolról jött fullerének távolról jött gázokat zárnak magukba.

A fullerének szénatomokból felépülõ kalickaszerû molekulák. A legkisebb közülük a 60 szénatomból álló buckminsterfullerén, más néven futballabdamolekula, a felsõ mérethatáruk ismeretlen. A szánatomok szoros elhelyezkedése miatt a fullerén olyan áthatolhatatlan kalickát alkot, amely üregében megõrzi a képzõdésekor belekerült atomokat. A Mexikóban három évtizede leesett, 4,6 milliárd éves Allende-meteoritban még olyan fullerént is találtak, amely 400 szénatomból áll. Az ilyen hatalmas kalicka üregében rengeteg idegen atom elfér.

A Földön kívüli gázok izotópösszetétele lényegesen különbözik a földi gázokétól. A Földön kívüli hélium például a hélium-4-hez képest jóval nagyobb arányban tartalmaz hélium-3 atomokat, mint a földi, így a földi eredetû és a Földön kívüli eredetû hélium megkülönböztethetõ egymástól. Ezt használták ki a Murchison-meteoritot vizsgáló kutatók.

Miután az ismert meteorit fullerénjein kidolgozták a Földön kívüli fullerének azonosításának a módszerét, a kutatók annak az ismert geológiai rétegnek a vizsgálatához fogtak, amely a Föld több ismert részén 65 millió éve, a dinoszauruszok kihalását okozó Chicxulub-meteorit becsapódásakor keletkezett. Az agyagrétegben talált fullerének vizsgálatakor sikerült a gázzárvány vizsgálata alapján elkülöníteniük egymástól az óriásmeteorittal érkezett fulleréneket, és a becsapódás hõ- és nyomáshulláma révén keletkezett fulleréneket.

Most kidolgozott módszerükkel a kutatók ki akarják deríteni, hogy a földtörténet kezdetén még nagyon gyakori meteoritbecsapódások során hozott gázoknak mekkora szerepük volt a földi atmoszféra kialakításában, és a fullerénekkel érkezõ szénnek, illetve a bennük érkezett szerves zárványoknak mekkora szerepük volt a földi élet keletkezésében. A módszer emellett arra is módot nyújt, hogy esetleges eddig nem ismert földtörténeti óriásmeteorit-becsapódásokat azonosítsanak a segítségével.

2000. április 4.

NASA News, March 20, 2000,
http://george.arc.nasa.gov/dx/basket/pressrelease/00_20AR.html


Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.

E hír Válas György szellemi tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos célra szabadon használható, de bárminemû (akár közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.

 

Vissza környezetünk híreinek tartalomjegyzékére Vissza az anyagtudomány és vidéke híreinek tartalomjegyzékére Vissza a csillagászat, ûrkutatás híreinek tartalomjegyzékére
Vissza a hírek tartalomjegyzékére Vissza Válas György honlapjára Válas György tematikus internet-katalógusa