1995 szeptemberében az Opal hurrikán néhány óra alatt a Saffir-Simpson skála szerinti 1-es fokozatúból 4-es fokozatúvá, pusztítóvá vált, közvetlenül azelõtt, hogy elérte a Mexikói-öböl partvonalát. Ha nem is ekkora mértékben, de jócskán felerõsödött a Floyd hurrikán Észak-Karolina partjai elõtt 1999 szeptemberében. Az ilyen hirtelen felerõsödések nem hagynak idõt a módosulásnak megfelelõ riasztásra, evakuálásra, ezért óriási veszélyt jelentenek. Egymástól függetlenül két kutatócsoport is felderítette nemrég az ilyen hirtelen felerõsödés forrását, lehetõvé téve ezzel az esemény elõrejelzését.
Ismeretes, hogy a hurrikánok energiájukat a meleg, 26 Celsius-fok feletti hõmérsékletû tengerfelszín energiájából veszik. A tenger felszínének meleg rétege általában 30–40 m vastag. A kialakuló hurrikán ebbõl a rétegbõl von el energiát, közben a kialakuló szél meg is keveri a felszín meleg vizét a mélyben található hidegebb vízzel. Így részben az energiaelvonás következtében, részben a keveredés folytán a vízfelszín lehûl, és már nem tudja tovább energiával táplálni a felette elvonuló hurrikánt. A meleg áramlatokról leszakadva azonban óriási, 180–220 km átmérõjû, meleg középpontú örvények alakulnak ki a tengerben. Az ilyen óriásörvény belsejében leszálló áramlás alakul ki, és ez 100 méter fölé növeli a felszíni meleg réteg vastagságát. Ha egy ilyen óriásörvény felett halad el a hurrikán, annak a felszíni vizét nem képes lehûteni, mert a széltõl felkavarodó víz a mélyebb rétegekbõl is meleg vízzel keveredik, vagyis a máskor áldásos hatású keveredés ezeken a helyeken nemhogy gátolná, de még segíti is a hurrikán hõutánpótlását. Ezért ezeken az óriásörvényeken áthaladva a hurrikán energiája addig növekszik, amíg csak el nem hagyja az örvényt. Ez okozza az eddig váratlannak tekintett katasztrofális erõsödést.
Az óriásörvények keletkezési helye és haladási útvonala ismert. Egy ilyen óriásörvény 11–14 havonta keletkezik ott, ahol a Karib-tenger meleg vize betör a Mexikói-öbölbe. Innen napi 1–4 kilométeres sebességgel sodródik nyugatnak, amíg fel nem õrlõdik Mexikó vagy Texas partvidékén. Ennek az örvénysorozatnak az egyik tagja okozta az Opal akkor váratlan felerõsödését. Egy másik ilyen örvénykeletkezési hely az Atlanti-óceánban található. Ez erõsítette fel a Floydot. Ezek az óriásörvények jól nyomon is követhetõk mûholdakról, a vízfelszíni hõmérséklet infravörös mérésével, vagy mikrohullámú altiméterrel, vagyis a tengerfelszín magasságát mérõ berendezéssel. Mivel a hurrikánok vonulási útvonala is elég jól ismert, emellett a szokásos módszerekkel nyomon is követhetõ, általában kielégítõ pontossággal elõre jelezhetõ, ezért a jövõben a mostani felismerés nyomán elõre jelezhetõ lesz a hurrikán és az óriásörvény összetalálkozása, vagyis a hurrikán gyors felerõsödése is.
1999. november 26.
University of Miami News Release, August 25, 1999,
http://www.miami.edu/visitors/news/releases/990826hurricane.html
University of Colorado at Boulder News Releases, Oct. 13, 1999,
http://www.colorado.edu/PublicRelations/NewsReleases/1999/320.html
Ezt az oldalt a legelõnyösebben kedvenc böngészõjével olvashatja.
E hír Válas György szellemi
tulajdona. Magáncélra, tanulmányi és tudományos
célra szabadon használható, de bárminemû (akár
közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre
irányuló felhasználása csak a jogtulajdonossal kötendõ
külön szerzõdés feltételei szerint jogszerû.
| Vissza környezetünk híreinek tartalomjegyzékére | ||
| Vissza a hírek tartalomjegyzékére | Vissza Válas György honlapjára | Válas György tematikus internet-katalógusa |